Kurszán/Korchan vára
Az Atilla Király Városa-ÓBUDA BLOG folytatásában, szakrális fejedelmünk várának helyét tárom a kedves érdeklődő olvasók elé. Régóta terveztem ezt a folytatást megírni, de a terepkutatói munkálatok elhúzódtak az Óbudai Prépostság Boldogságos Szűz Mária Fehéregyháza, az ősi szakrális központ további kutatásával, és talajradaros felmérésével. Az 1790-óta várt képek megtekinthetők itt: SICAMBRIA PRÉPOSTSÁG
A ma ismert Óbuda területén, Kurszán fejedelem várát a katonavárosi amfiteátrummal azonosították történészeink. Tették mindezt úgy, hogy erre semmilyen alappal, oklevéllel vagy határjárási azonossággal nem bírtak. A római cirkusz romjain Árpád-kori, vagy későbbi ráépítést nem találtak. Mi alapján állítják és tanítják, mind a mai napig a "szakemberek" hogy az Kurszán vára volt?
Mai hasonlattal élve ez úgy néz ki, hogy a Fővárosi Nagycirkusz a Magyar Parlamentben működik!
Jééé és TÉNYLEG!
Ajánlott olvasmány a Történelem Tanárok Egylete számára!
Magyar szakrális fejedelem vára NEM a római cirkusz!
Aquincum katonai (katonavárosi) amfiteátruma a település két arénája közül a nagyobbik. A másik a polgárvárosi amfiteátrum. A katonai amfiteátrum a mai Budapesten a katonai tábortól délre, a III. kerületi Nagyszombat utca-Pacsirtamező utca-Viador utca-Szőlő utca által határolt területen található.Egy építési felirat szerint a gyakorlóteret 145 táján, Antoninus Pius császár uralkodása alatt építették át kőamfiteátrummá. Az építési munkát a Legio II Adiutrix műszaki alakulata végezte. A lelátó külső falainak a hossztengelye 131,8 méter, a kereszttengelye 108,4 méter. Az aréna mérete 89,6 x 66,1 méter (nagyobb, mint a római Colosseumé). Hatalmas méretét az indokolhatta, hogy arénáját katonai gyakorlatozásra is felhasználták. Ezt a feltevést az is bizonyítja, hogy a kerítőfal, az aréna és az alépítmény sarkantyúfalait pontosan megszerkesztették.
Formája elliptikus, és egy természetes mélyedés helyén alakították ki. Az ásatások szerint ezt a mélyedést az Aquincumban állomásozó légió már az 1. századtól használta katonai gyakorlótérnek. A többi Duna vidéki amfiteátrumhoz hasonlóan ez is földamfiteátrum volt. A nézőteret földtömegre építették, mindössze huszonnégy U alakú falrész és a pódium fal épült kőből.
Az amfiteátrum 10-13 ezer néző befogadására volt alkalmas, és a nézőteret boltozott lépcsősoron lehetett megközelíteni. A sarkantyúfalak és a boltozott lépcsőrendszerek maradványain túl megmaradt az arénát övező eredetileg 4 méter magas belső fal is, ami a nézőket védte a vadállatoktól. Ebben a kőfalban 5 cella van, amiben az állatokat őrizhették. Az északi kapunál lévő fülke a porta Libitinae nevet viseli, a keleti oldalon lévő lehetett Nemesis szentélye, aki az amfiteátrumi játékok védőistennője volt. Innen feliratos oltárkövek kerültek elő. A késő római korban erődítménynek használták. A longobárdok 6. századi jelenlétére utal, hogy a déli kapuban elfalazva ezüstkincset találtak. Az építményt azonban nem csak a longobárdok, herulok, avarok, hanem a honfoglaló magyarok is használták; egyes vélemények szerint Kurszán várával azonosítható. A középkorban az amfiteátrum földdel töltődött fel, az újkorban vesztőhelynek használták, majd házakat építettek rá. Az épületet ekkor Királydombnak nevezték, és a külsejéből többen sejtették eredeti funkcióját.
A próbaásatásokat Nagy Lajos indította be 1932-ben, majd miután lebontották a jellegzetes óbudai házakat, Szilágyi János és Nagy Tibor vezetésével 1938-1941 között tárták fel. A műemléki helyreállítás Gerő László tervei alapján valósult meg az 1940-es évek elején a helyszínen talált építőanyag segítségével.
Írja mindezt a wikipedia, és tőle átvéve a Budapest City is a hazánkba látogató külföldiek számára. Ez azonban csak a kisebbik baj... A nagyobbik az, hogy a történésznek tanulóknak is ebből a téves teóriából kell vizsgáznia! De mégis mi alapján?
Magyar szakrális fejedelem vára valóban egy római cirkusz?
Nézzük mit írt Anonymus Kurszán váráról:
A MAGYAR-RÉV
Néhány nappal később Árpád vezér meg összes főemberei közös elhatározással, egyetértéssel és szabad akarattal kivonultak a szigetről, és tábort ütöttek Soroksáron túl a Rákos vizéig. S midőn látták, hogy mindenfelől bátorságban vannak, és senki sem bír nekik ellentállani, átkeltek a Dunán. A révet, ahol az átkelést végrehajtották, Magyar-révnek nevezték el azért, mert a hét fejedelmi személy, akit hétmagyarnak mondtak, ott hajózott át a Dunán. Mikor odaát voltak, tábort ütöttek a Duna mellett a felhévizekig. Ennek hallatára a Pannónia földjén lakó összes rómaiak futással biztosították életüket. Másnap pedig Árpád vezér meg minden főembere, Magyarország valamennyi vitézével együtt, bevonult Attila király városába. Ott látták a királyi palotákat - egyeseket földig romban, másokat nem -, és fölötte csodálták mindazt a kőépületet. Kimondhatatlanul felvidultak, mivel érdemesek lettek arra, hogy elfoglalják - s méghozzá háború nélkül - Attila király városát, kinek az ivadékából származott Árpád vezér. Ott lakomáztak mindennap nagy vígan Attila király palotájában, egymás mellett ülve. Mind ott szóltak szépen összezengve a kobzok meg a sípok a regösök valamennyi énekével együtt. Az ételt-italt a vezérnek meg a nemeseknek arany-, a közrendűeknek meg a parasztoknak ezüstedényben hordták fel, mert hiszen a körülfekvő egyéb országok összes javát az Isten az ő kezükbe adta. Bőségesen és pompásan éltek valamennyi hozzájuk jött vendéggel egyetemben. Árpád vezér a vele mulatozó vendégeknek nagy földeket és birtokokat adományozott. Ennek hallatára még több vendég tódult hozzá, és ujjongva vele mulatott. Ekkor Árpád vezér meg övéi örömükben húsz napig maradtak Attila király városában. Közben majdnem mindennap Magyarország vitézei valamennyien a vezér színe előtt vértezett harci ménjükön ülve pajzzsal meg lándzsával nagy tornát vívtak: másfelől az ifjak pedig pogány szokás szerint íjas-nyilas játékot játszottak. Ettől Árpád vezérnek nagy jókedve támadt, s minden vitézének különféle ajándékokat adott: aranyat, ezüstöt meg egyéb jószágot is. Továbbá ugyanazon a helyen Kendnek, Korcán apjának földet adományozott Attila király városától a százhalomig és Diódig, fiának meg egy várat népe őrizetére. Korcán aztán ezt a várat a maga nevéről neveztette, s ez a név a mai napig sem merült feledésbe.
Tehát a Megyeri-BÉKÁSMEGYER!!!- révvel szemben táboroztak le Árpádék, egészen a magasan található meleg vizekig. Ezután pedig nem a ma ismert Óbuda területére vonultak be,(mint ahogy történészeink állítják,) mert mielőtt átkeltek volna a Dunának ezen-nyugati oldalán, már ott voltak!
 |
| Ókori Táj-Ókori város.H. Kérdő Katalin- Schweitzer F. |
Bizony ott, a mai Óbuda területén, ami abban az időben sziget volt! A DUNA SZIGETE a nagy sziget, aminek nyugati kikötőjét hívták Chepel-nek, ugyanis ő volt Árpád fejedelem lovász mestere. A magyar történelemkutatás mind a mai napig keresi a ma ugyanígy hívott szigeten Árpád "nyári szállását" Szerintük Árpádék, a mai Csepel sziget-mint nyári szállás és a mai Óbudai terület-mint téli szállás(?) között ingáztak, állataikkal és teljes udvartartásukkal együtt. Csakhogy ez az őrültség ugyanúgy csak teória, nem más, erről sincs oklevél! A teóriát hozták létre azért, hogy a teóriát igazolják, mármint azt, hogy Árpádék a mai Óbudára vonultak be. Ezen hamis teória igazolására próbálták a Megyer rév helyét is arrébb tolni. Az M.T.A. több mint 400 fúrást végzett a Békásmegyeri lakótelep építése előtti időkben. Ennek az eredménye ez a Duna medret ábrázoló térkép. A mocsáros még ma is ott van a Péter-(BUDA) hegy délkeleti oldalában. Több mint 200 év alatt nem tudták lecsapolni, pedig próbálkoztak rendesen. De mivel a terület a Duna régi medre és ártere, ezért áradáskor itt is emelkedik a vízszint. Ezután joggal feltételezhetjük, hogy az Árpád-korban még javában ugyanez volt a vízrajzi helyzet. Sőt, mivel a középkorban a Duna nem volt a mai medrébe kényszerítve, így ugyanez igazolja az észak-délirányban készített Óbudai hadmérnök rajzolók tökéletesen pontos metszeteit. Valószínűleg egy nagy egybefüggő sziget volt, a mai Margitsziget és a mai Óbudai terület. A középkorban ezt a szigetet hívták Insule Beate Marie Virginisnek, ami az Óbudai prépostság Beate Marie Virginis Fehéregyházához tartozott. Az Óbudai Fehéregyháza volt sok-száz éven keresztül Óbuda város székesegyháza, ami a Szent Péter prépostság romjaiból épült újjá, annak közvetlen közelében, a rég-időktől kezdve. Az Erzsébet királyné által építtetett, az 1330-as évektől kezdve ennek neve Beate Marie Virginis Alba Ecclesia Ezen Óbudai szent szakrális hegyfokon a felkelő napot köszöntötték őseink, Atilla városának legkeletibb részén, az 1212-es határjárási oklevélben "szamárkő" néven említett "pogány" helyen. A térképre ránézve egyébként bárki számára egyértelmű lehetne Óbuda város valós helyrajza, ugyanis az Árpád-kori várak mindig jól védhető hegyek tetején jöttek létre. Megyer révével szemben pedig nem a ma Óbudának gondolt terület található, hanem a Csillag hegy!
 |
| Óbudai prépostság a Csillag hegyen! |
Tehát a Tollius könyvben közölt kép az első és egyetlen óbudai prépostság területét és a várost ábrázolja, a Csillag hegy felett-mögött! Aki egy kicsit is kutatott már okleveleket, az pontosan tisztában van vele, hogy mennyire könnyű ezt bizonyítanom. Bővebben: ÓBUDA TÉNYLEG A PILISBEN! Kurszán várával ugyanez a helyzet. A képre ránézve amúgy sem sokan hiszik a Történelem Tanárok Egyletének, hogy az a ma jól ismert óbudai főteret ábrázolná. Aki meg elhiszi, az meg is érdemli... Örvendetes lenne, ha az Óbudával foglalkozó régész-történészek is elolvasnák az Óbuda területére vonatkozó okleveleket! Nem ártana, ha a Google Earth ingyenesen letölthető programmal is napi szinten nézelődnének, pláne a mai Óbudától északnyugatra. A város ugyanis ott volt, minden Óbudát ábrázoló kép-metszet-oklevél ezt a tényt támasztja alá!
 |
| Életfonal kőr-motívum-Óbudai káptalan területen |
Felmerül a kérdés, (mint vörös-márvány középkori korlátdarab a luxus lakópark alól) hogy miért nem lett ez a terület előzetesen megkutatva? Azt a tanácsot kaptam egy szakmabelitől -mivel súlyosan kényes témáról van szó- hogy hipotetikusan írjak Óbudáról. Ezért így kérdezem. Mi az oka annak, hogy régészeti kutatás, idáig is és jelenleg is nagy ívben kerüli ezt a vidéket? Miért pont itt van a mi régészeink"Bermuda-háromszöge"? Nem lehet, ha elindulna egy átfogó feltárás, akkor megtalálnánk mindazon épületek alapjait amit az Óbudai metszetek ábrázolnak? Kaptam olyan tanácsot is: ne mondjam, hogy mit találtam, mert nem fogják elfogadni, mondjam csak azt, hogy találtam "valami romokat"...Jelenleg ha megtudják, hogy a képek hol készültek, elfelejtenek válaszolni, vagy épp a "sürgős tennivalóikra hivatkoznak" immár sokadik alkalommal, sokadik éven keresztül. Nem írok neveket, úgyis tudja akire vonatkozik. Sok nagynevű "szakember" szégyellheti magát, szakma és hazaszeretetük egyenlő a nullával. Mitől tartanak ennyire, talán egymástól? Szerintem más országban ez nem fordulhatna elő...
A kőr életfonal-szalag korlát rekonstrukció Scheffer Miklós munkája. Ezúton is köszönöm!
A kőr-életfonal motívum tipikus ősi MAGYAR ábrázolás. Kövünk a Nemzeti Múzeumban lévő ARACSI kővel rokonítható, a motívum alapján. Vörös márvány, teljesen táj-idegen anyag. Királyi és egyházi épületeket építettek belőle Óbudán, pl a királynéi várat.A kőr életfonal-szalag korlát rekonstrukció Scheffer Miklós munkája. Ezúton is köszönöm!
Mátyás király kedvenc épület alapanyaga volt.
Kutatásom során egyértelművé vált számomra, hogy az elmúlt 200 év történetírói és történészi irományai semmit sem érnek. Jól bedőlt szinte az összes történet író, a Zichyék Óbuda környéki területfoglalásának, ami Buda vár fontossága és közelsége miatt, jó bevételt jelentett számukra. Bizony ő volt az aki a helyrajzi tudással bíró klarissza apácákat nem engedte visszaköltözni jogos, több évszázados birtokaikra! Ezért a királynéi várost a ma ismert Óbudai területen tüntették fel. Tulajdonképpen a Budai kamara sem tévedett nagyot mikor elfogadták az okmányt, a szigetek Óbuda prépostságához tartoztak.
3.ALT OFEN a szigeten és a hegyek tetején! A KIRÁLYNÉI VÁR A HEGYOLDALBAN!
Dillich képein Óbudát látjuk. Igen, mindkettő az övé, mert Sigismund Birken csak mint sógora kapta meg a távlati képet közlésre. lásd: Donau Strand
Ha bármelyik foteltörténész azt állítaná a kedves olvasóknak, hogy a kép készítői nem jártak nálunk, ne higgyenek neki. Az említett könyv a Széchényi Könyvtárban, szigorú őrzés közben megtekinthető. Duna menti városok korhű képeit és leírásait láthatjuk benne. Ez a forrás is csakúgy mint a többi, (nem csak nekem) mindenki számára elérhető!
Tehát a történész állítása immár nem tudatlan valótlanság, egyenesen hazugság!
A téveszmével és krónikásaink "együgyűvé" nyilvánításával, már odáig mentek egyes történészek, hogy egyenesen azt állítják, maga Anonymus állította a római cirkuszra, hogy az volt Kurszán vára. Jelenleg már szinte az egész internet tömve van ezzel a nyilvánvaló hazugsággal. A Nemzeti hagyományőrző oldalak üzemeltetői is gondolkodás nélkül vették át saját weboldalaikra ezt a valótlanságot.
A Népszabadság is így írta: Anonymus szerint Kurszán vára volt
Mégis, hogy a fenébe tudott Györffy György is tévedni Kurszán várának helyét illetően?
Nézzük mit is írt: Kurszán és Kurszán vára
Az Anonymus által említett Kurszán vára még a XIV. században is ismeretes volt Óbuda
területén. E vár 1332-ben említtetik „ . . . l o c i antiqui castri Kurchan vocati.. . " ; 9 5 1373-ban pedig„ . . .inter antiqui castri Kurchan v o c a t i . . . " néven.96 Közvetlen környékén pedig egy szöllő 1485-ben ilyen néven szerepel : " . . . vineam suam Korean vocatam in promontorio civitatis veteris Budensis adiacentem."96a
A két első említés határjárásban fordul elő, mégpedig ugyanazon 26 hold területű szántóföld határainak feljegyzésében, amely 41 év leforgása alatt kétszer cserélt gazdát.
Az 1332-i határleírás a következőképpen hangzik: „ . . . quandam terre sue arabilis particulam in territorio Veteris Bude prope Dyoskut circa magnam viam existentem cum eadem via a parte meridionali directe ex parte loci antiqui castri Kurchan vocati incipiendo a parte inferiori videlicet a parte vinearum cireuendo usque aciem lapidei orti circumdatam, cui quidam terre particule a parte orientali in medietate terre Emirici filii Jacobi et Galus ac Johannis filii Chepani coniuguntur, a parte vero occidentali et septentrional! ultra dictam magnam viam a parte vinearum terra Cheneus vicinari dinoscitur." E határjárásból annyi derül ki, hogy a szóbanforgó 26 hold föld Óbuda területén, Kurszán várától északra feküdt. A nagy út, amely mögött nyugat (és észak?) felől szőlők terülnek el, lehet a
régi buda—esztergomi nagy út, a mai Bécsi út vonala táján, amelyen túl nyugat felé a hegylejtő emelkedni kezd; de lehetne a Budáról Óbudára vezető régi út is.
1373-ban így állapítják meg a birtok határait: „ . . . i n territorio Veteris Bude existentem...
inter antiqui castri Kurchan vocati locum et curiam reginalem ac ortum lapideum adiacentem usque magnam viam et claustrum Beate Virginis sanctimonialium de Veteri Buda se extendentem."E meghatározás szerint a szóbanforgó 26 hold a régi Kurszánvára és a királynéi udvar között fekszik s a nagy útig és az óbudai apácák, a klarisszák 1334-ben alapított kolostoráig terjed. A határjárásban szereplő fix pontok fekvését nem ismerjük minden kétséget kizáróan. A királynéi udvar valószínűleg az óbudai református templom helyén terült el.97 Annyi mindenesetre kétségtelen, hogy Kurszán vára, amely a keresett 26 hold föld déli csücskénél feküdt, az összes többi óbudai határpontokhoz (királynéi udvar, klarissza-kolostor stb.) viszonyítva délre feküdt. Legvalószínűbb tehát az a feltevés, amely Kurszán várát a régi Óbuda belterületéről délre feltárt római katonai amfiteátrum romjaiban kereste.! E nagy-kiterjedésű kör alakú római építmény alkalmasnak kínálkozott arra, hogy egy nomád fejedelem sátrát felüsse benne. ?!
Megjegyzendő, hogy az amfiteátrum feltárásakor magyar régészeti anyag nem került elő, ! csupán longobárd kincslelet, ami mindenesetre az építmény népvándorlás kori használatát bizonyítja.
A leletanyag hiányának egyik oka az lehet, hogy mind az Árpád-kori, mind a barokk-kori Óbuda építésénél az amfiteátrum kőanyagát kitermelték. Ennek ellenére a köralakú építmény várszerű jellege olyan nyilvánvaló volt, hogy XVIII. századi térképek mint erősség romjait tüntetik fel. (1. kép.) Ami Kurszán ittlakását illeti, fennáll az a lehetőség is, hogy később fűzték hagyomány alapján e várszerű építményt Kurszán nevéhez, s így régészeti emléket nincs okunk keresni. Stb..Tehát Györffy elismeri, hogy ráépítést nem találtak, aztán a téves teóriáját mégis próbálja igazolni, egy másik teóriával. Sem az oklevélben szereplő Magnam viam-Óbuda oldalában lévő út melletti Fonfs Nussbrindl azaz Dióskút forrás helyét, sem a várat nem azonosítja, aminek délkeleti oldalában(hegyoldalban) a Korcan nevű szőlő található! A Nagy-utat sem azonosítja, a Bécsi út megfelel teóriája számára!
Nézzük mit írt erről Zolnay:
Nem véletlenül száműzték őt 8 évre vidékre, jó messzire a főváros környéki ásatásoktól. Egy olyan ember aki nyíltan meri vállalni a szakmai véleményét, szembehelyezkedve az akkori "régész elittel" azt akkoriban is próbálták kicsinálni, napjainkban ugyanez a helyzet.....
A teóriát aztán mások tovább viszik, megtoldják a saját képzelgéseikkel. Kiss István DLA építészként hogyan tudott egy római kőrszínházból katonai erődöt fantáziálni? Ő már konkrét falazásokról és hozzáépítésekről ír tanulmányában, holott a feltárás alkalmával ráépítést nem találtak! Mindezt a megfelelési kényszert(ami bizonyára más szakmákban is tetten érhető) negatív példaként TÉNYLEG tanítani kellene.
Így alakult ki a ma is elfogadott történelem Óbuda számára....
Ugyanis Györffy Kurszánvár teóriája alapján azonosította tévesen Bertalanné az Óbudai klarissza kolostort és királynéi várat!
Téves Óbuda azonosítása több helyen megtekinthető munkáiban, mert talán legbelül ő is tudta, tudnia kellett, hogy sok-minden nem stimmel, azaz semmi nincs a helyén!
Ő már kész ténynek fogadta el az amfiteátrum-Kurszán vár teóriát, mert az előkerült romokat nem tudta helyesen értelmezni... A mai napig nem értik történészeink, hogy 1750 előtti időkből miért nincs képünk az Óbudai fővárosról?(Az Óbudának ismert főtérről)Hiszen Óbuda látképei hegytetőn ábrázolják a várost!!!
Vagy miért "nincsenek" okleveleink amik a mai főtér környékére értelmeznék a fővárost?! Persze vannak oklevelek, csakhogy azok mind azt árulják el a figyelmes kutatónak:
ÓBUDA VÁROSA A CSILLAGHEGY FELETT TALÁLHATÓ!
Azért itt van még egy képi azonosítás délről,nézzük hol is volt ÓBUDA!
M. Wening metszete L. N. d'Hallart rajzáról. 1684
1.Gellérthegy 2.Pest 3.Buda 4. Hármashatár-hegy 5.Kevély-hegy 6.Kő-hegy 7. Csillag-hegy-Alt Ofen azaz ÓBUDA ! 8. A ma ismert Óbudai terület ! "Térinformatikus tájrégész történész-régész szakemberek"
! IDEJE LENNE FELTÁRNI ÓBUDÁT!!!
KURSZÁN Ó-VÁRA AZONOSÍTÁSA ATILLA KIRÁLY VÁROSÁBAN
 |
| KORSZÁN VÁRA A PRÉPOSTSÁG HÁTTERÉBEN !
Remélem mindenki számára érzékelhető a képen a PRÉPOSTI TEMPLOM és KURSZÁN várának magassága. Nézzük meg figyelmesen! Ugyanolyan magas hegytetőn vannak az épületek mint Budavár! Ezért sem lehettek soha ezek az objektumok a mai lapos-alacsonyan lévő Óbudának ismert területen!
|
Háttérben a Gellért hegy és Buda-vár Nev- OFEN, csakúgy mint a középkori képeken! Ebből a nézőpontból készült képet nézve egyébként számomra tökéletesen érzékelhető az alattunk elterülő táj sziget szerepe, a védhetősége is csak így értelmezhető, semmiképpen nem a mai viszonyok alapján!
 |
| Az eredeti Kurszán ó-vára, Atilla Király Városának délkeleti végében, és onnan a kilátás délre- Nev Ofen-Buda felé. |
Képünkön jól látható a Duna fölé magasodó prépostság vára és a várost védelmező Kurszán vár erődje. Nézzük a Google Earth képét ugyanebből a nézőpontból, menyire egyező képet mutat a hadmérnöki rajz geomorfológiai képével!
A műholdas képen mindez így néz ki:
Ez a műholdas helyrajzi azonosítás az oklevelek helymeghatározó adataival mindenben megegyező!
A kör alakú castrum amire az óbudai lakosok oly sokáig emlékeztek, a végén mégis majdnem örökre elveszett. Képem a prépostság felől nézve készült. A fenyők csodaszépen kirajzolják a castrum formáját. Nem véletlenül épült oda, védte a várost délről, ugyanakkor keletről a Megyer révtől az Esztergomi úton, a királynéi városon átmenő vámot szedték a völgy bejáratánál Szent Jakab falván.
KURSZÁN VÁRÁNAK HELYMEGHATÁROZÓ OKLEVELEI
Bármily meglepő bőségesen vannak oklevelek, az viszont még meglepőbb, hogy a hivatásos szakemberek ezek alapján miért nem tudták megtalálni és azonosítani az igazi Kurszán várát... Lehet nem is akarták, vagy annyira igyekeztek a szamárcsapáson, hogy észre sem vették az oklevelek helymeghatározó adatait!
Nagy Imre: Anjoukori okmánytár. Codex diplomaticus Hungaricus Andegavensis. II. (1322–1332) (Budapest, 1881.)
1332. A budai káptalan előtt Katus budai polgárnő és fia, O-bu-dai Vidus fiainak Dióskúthoz közel eyy birtokrészt elörökítenekCapitulum ecclesie Budensis . . ad universorum . . noti-ciam . . volumus pervenire, quod domina Katus relicta Nicolai filii Micbaelis mercatoris civis de castro Budensi unacum Nikus filio suo ab una parte, item Nicolaus Gregorius Paulus et Micbael filii Vydus de Yeteri Buda ex altéra coram nobis personaliter constituti, iidem domina Katus et Nikus filius suus quanclam terre sue arabilis particulam in territorio Veteris Bude prope Dyoskut circa magnam viam existentem cum eadem via a parte meridionali directe ex parte loci antiqui castri Kurchan vocati incipiendo a parte inferiori videlicet a parte vinearum circuendo usque aciem lapidei orti circumda-tam, cui quidem terre particule a parte orientali in medietate terre Emirici filii Jacobi et Galus ac Johannis filii Cbepani coniunguntur a parte vero occidentali et septemtrionali ultra dictam magnam viam a parte vinearum terra Cheneus vicinari dinoscitur, per comitem Huuth dictum Gusunger patrem dicte domine Katus tempore nupciarum eidem Katus donatam et traditam viginti sex iugera continentem ex permissione et voluntate omnium proximorum suorum nemineque alio coram nobis contradictore apparente predictis filiis Vydus, Nicolao Gregorio Paulo et Michaeli, pro triginta duabus marcis argenti mercimonialis . . retulerunt vendidisse .. iure perpetuo . . possidendam . . assumentes . . eosdem filios Vydus . . ab omnibus pretextu dicte terre particule . . vendite . . in futu-rum molestare volentibus expedire . . Dátum per manus discreti viri magistri Ladislai lectoris, anno domini M° CCC° XXX0 secundo, magistro Petro cantore, Jacobo custode, magistro Posonio, Petro quondam decano, Petro Siculo, Dominico presbiteris, Jobanne et altero Jobanne ac Jacobo magistris, ceterisque canonicis existentibus.A pecsét sárga-vörös selyemsodraton függ, fölül cirographum rajta; eredetije az orsz. ltár kincst. oszt. Monial. V. Budens. 18. 1. dipl. tár : 2762. Közli: Kovács N.
Anjou okmánytár:
Az érdeklődő olvasó fejében, csakúgy mint a megszállott kutatóéban létrejöhet egy fontos gondolat. Van képünk esetleg Óbuda főútjáról ami a városon a királynéi vár árkán átvonult? Vagy van esetleg a Fons-Nuss -azaz Dioskut(h) forrásról helymegjelölő adatunk? A válaszra csak akkor jöttem én is rá, mikor a kutatást szinte minden alkalommal újra kezdve Antonio Felkis térképét felnagyítva hosszasan elemeztem, akkor még Fehéregyháza helyét keresve. Bizony Fehéregyháza helyéről térképpel rendelkezünk, aki még nem olvasta a FEHÉREGYHÁZÁT MEGTALÁLTUK! című írásom, annak szintén ébresztőként szolgálhat mindez.
FEHÉREGYHÁZA AZ ÉN ÉRTELMEZÉSEMBEN MEGEGYEZIK ÓBUDA PRÉPOSTSÁG FŐTEMPLOMÁVAL. Ugyanis Beate Marie Virginis Alba Ecclesia-illetve a határjárásban-Alba Beate Virginis Óbuda székesegyházának az elnevezése. Remélem ezt még a teljesen szemellenzős rosszindulatú foteltörténészeink is értik, de azért a biztonság kedvéért lefordítom számukra: ez azt jelenti, hogy Óbuda prépostsága és városa az életben NEM volt soha a mai főtér környékén sem! Ebben Noszlopy és Sashegyinek is tökéletesen igaza volt, utóbbi egyébként már közel járt a teljes igazság megismeréséhez, míg előbbi nagyon eltévedt a Búbánatvölgyben.
S 11 • Kamarai térképek
| Jelzet: | S 11 No 1848 |
| Cím: | Planum plagae inter V. Budam et Hideg-kuth controversae, ductumque utriusque partis referens |
| Tárgy: | Óbuda és Hidegkút közötti vitás határterület térképe |
| Keltezés éve: | 1778 |
| Hitelesítés éve: | 1781 |
| Szerző (tervező): | Balzer, Joh. |
| Rajzoló: | Felki, Antoine |
| Hitelesítő: | Brady, - Oberlieut. ... Ing. Freibeisz, Antonius - Pest, Pilis et Solth ... uniors Or. Judlium Scheid, Wolffgangh-Pest, Pilis et Solth Cottus V. Judlium |
| Térképtípus: | határtérkép |
| Eredetiség: | eredeti |
| Egyediség: | kéziratos |
| Nyelv: | latin |
| Szelvényszám: | 1 |
| Méret: | 75 x 53 cm |
| Méretarány: | 126 mm = 400 bécsi öl |
| Eredeti jelzet: | E 148 1853:27 |
Sajnos beszédes a kép, Wening 1684 évben készült képe óta csaknem száz év elteltével már csak a prépostság romjai árválkodnak az ábrázolt területen. Eltűnt a királynéi vár, a Sicambria klarissza kolostora, a város épületei, a Kurszán erőd, a környező épületek Szent Jakab temploma és házai, mintha soha nem léteztek volna.
Nézzük meg közelebbről térképünket!
Az utak megmaradtak, hála a földmérők istenének azokat ábrázolta számunkra Felkis. A térképen látható Alba Ecclesia-Beate Marie Virginis-Óbuda prépostsági templomának területétől délre ott a Dioskut forrás, ami egyébként még napjainkban is működik. Pontosan azon a helyen ahol a latin nyelvű források leírják, a Kurszán vár keleti oldalában. A sűrű gazban elvadult szőlőtőkét még napjainkban is találni.
Buda, 1391. dec. 11.(Bude, f. I I . a. Lucie. ) M a r i a , . . regina Hungarie. . . ad univ. not. h.s. volumuspervenire, quod magister Nicolaus Nitriensis, procurator et sindicus causarum regaliumet nostrarum reginalium religiosis dominabus sanctimonialibus claustri. . . V i r g i n i s gloriosede Veteribuda per regalem et nostram maiestates pro exequendis et defendendis... iuribus. . . p r e d i c t i claustri et dominarum in eodem deo. . .famulantium procurator deputatus...,in personis quibus supra, signanter vero religiose virginis domine Margarethe filie condamducis Opulie, consanguinee nostre. . . in eodem claustro vitam religionis ducentis exhibuitnobis.. . duo privilégia, unum.. . capituli Budensis, aliud.. . comitis Jacobi de Scepuscondam iudicis curie r e g i e , . . petens. . . nominibus earundem dominarum. . . nostram maiestatem,ut easdem binas litteras privilegiales.. , ratas habere et., .nostris l i t t e r i s patentibus. . . i n s e r i facere atque confirmare et continentiis earundem reginalem consensum.. . adhiberedignaremur, Quarum unius, s e i l . . . . Capituli Budensis l i t t e r e , . , (in oct. p a s s é e d. a. m i l lesimoC C C m o septuagesimo secundo emanate*) tenor talis est: ...Quod Nykus Mayor dictus,hospes de Veteribuda e t . . .Elizabet coniux eiusdem coram nobis dixerunt, quod ipsi sessionemipsarum prope claustrum b. Virginis de Veteribuda a parte v i l l e Zenth Jacabfalua et universaedificia in facie eiusdem habita, item terras arabiles in quatuor locis, v i d i , circa pratummagnum retro Castrum domine regine et retro claustrum. . . sanctimomialium, ac retropredicte sessionis in t e r r i t o r i o Veterisbudensis habitas prefate Elizabeth.. . iure paternodevolutas sub certis earum metis. . .religiose domine Kynge nominate de predicto claustros. Marie, filie vidi, ducis Opulie et sorori. . . Ladislai palatini regni Hungarie pro ducentisf l . aureis.. . vendiderunt. . . Alterius siquidem.. . comitis Jacobi. . . littere (Bude, i n f . b.Bartholomei a. d. m i l l e s i m o L X X m o tertio emanate^) tenor is est: ...Quod Thomas dictus deZala, hospes de Veteribuda et.. . Margaretha coniux eius, filia Pauli f i l i i Widus de dictaVeteribuda.. . quandam terre eorum particulam i n t e r r i t o r io Veterisbude existendem, vigintisex iugera in se continentem eidem Paulo filio Wydus, patri pretacte domine emptionis titulomediantibus litteris privilegialibus capituli Budensis.. . ad ipsam dominam iure paterno devolutam, inter antiqui castri Kurchan vocati locum et curiam reginalem, ac ortum lapideum adiacentem usque magnam viam et claustrum b. Virginis de Veteribuda se extenden-tem, predicto claustro. ..pro sedecim marcis vendidisse sunt confessi... Nos itaque attendentes... supplicationes rel. dominarum predictarum, signanterque... domine Margarethe virginis sanctimonialis, consanguiiiee nostre. . ., easdem binas litteras... capituli Budensis et comitis Jacobi.. .ratificamus et presentibus nostris litteris patentibus confir-mamus, ac premissis venditionibus et emptionibus consensum nostrum reginalem adhibemus, prenominatam curiam cum suis edificiis et habitatoribus in eadem, necnon terris arabilibus curiam ad eandem spectantibus... amodo et deinceps ab omni prorsus exactione censuali, daciis et solutionibus quibuslibet nostram maiestatem quovismodo tangentibus penitus... eximendo in ius et proprietatem predictarum rel. dominarum et dicti earum claustri in perpetuum convertendo statuentes et reginali... edicto committentes, ut nullus omnino hominum predictas rel. dominas et earum homines prenotatos curiam et terras arabiles nomine earundem dominarum tenentes ratione alicuius debiti censualis, ac solutionibus et daciis quibuslibet temporis in eventu audeat quovismodo impedire et perturbare...ORIG.: Membr. cum sig. secr. impresso. In superiore margine Commissio propria domine regine not, cane, legitur. In dorso manu saec. XVI. haec adnot. sunt scriptae: 1) Consensus et confirmatio reginalis super venditione et emptione domorum sanctimonialium de Veteribuda, ac terrarum ac pratorum ad easdem pertinentium; 2) Privilegium super terras arabiles Veterisbude habitas. Arch. Nat. Hung. Dl. 7666. (Sign, ant.: V. Buden. Monial. Fasc 18. No. 41.) - TRANSCR.: a) Sigismundus rex Hung. 1406. apr. 20. Arch. Nat. Hung. Dl. 9127. (Sign, ant. : V. Buden. Monial. Fasc. 19.No.5.); b) Sigismundus rex Hung. 1406. apr. 20. > Barbara regina Hung. 1417. aug. 19. Arch. Nat. Hung. Dl. 10.519. (Sign, ant. : V. Buden. Monial. Fasc. 19. No. 13.) - REG. : Fejér: CD. X/l. p. 664. (ment. ); Zsigmondkori oklt.I. p. 253., nr. 2298^1 1372. apr. 4. Bártfai Szabó: Óbuda, reg. 77. 21373. aug. 24. Idem: ibid. reg. 81.
A hazug embert hamarább utolérni.... Ugyeugye! Régi Buda az SICAMBRIA városa az okleveleinkben! Ezért kell ezt mind a mai napig elhazudni a hivatásos oldal teória gyártóinak, ezért nem jönnek ki még terepjárásra sem, mert ott a helyszínen nem lehetne letagadni.(már ezt is megpróbálták) Több mint 200 éve valótlant tanítanak!
Sicambria-Atilla király városa-Óbuda hatalmas volt, és a hegyek tetején létezett!
Kumorovitz L. Bernát: Budapest Történetének Okleveles Emlékei Harmadik Kötet (1382 - 1439) (Budapest, 1988)
Nézzünk még további okleveles forrásokat is.... hivatalosan is elismert forrásokból:
László Zolnay Az elátkozott Buda: Az Anonymusnál is megemlített Korszán- féle vár a XIV. században három ízben, 1332-ben, 1364-ben és 1373-ban is óbudai helynévként szerepel. Sőt még 1485-ben is szó esik egy Korcan nevű óbudai szőlőről.
Budapest régiségei, 16 kötet, 20 oldal: Az Anonymus által említett Kurszán vára még a XIV. században is ismeretes volt Óbuda területén. E vár 1332-ben említetik loci antiqui Castri Kurchan vocati, 1373-ban pedig: interantiqui Castri Kurchan vocati néven. Közvetlen környékén pedig egy szöllő 1485-ben ilyen néven szerepel : " vineam suam Korcan vocatam in promontorio civitatis Veteris Budensis....
Megmutatom, hogy én hogy értelmezem az oklevelek információit.
Egyszerűen a fordítóba írjuk be a promontorio szót: EZT KAPJUK
Most pedig nézzük meg mit dob ki a google, ha a promontorio szóra keresünk rá a képek között!
Tehát hol található Kurszán fejedelem vára?
Óbudai hegyfokon, ami a víz fölé magasodik!
Köszönet a virtuális világ keresőjének, hogy okosabb mint a hivatásos történészeink.... !
És ismét nézzünk rá a képi azonosításra....
Hol látható Kurszán vára? Az óbudai HEGYFOKON! Tehát az oklevelek igazolják a műholdas képátfedésem sikerét és egyben az épületek azonosítását! Ha ismerős lenne ez a "promontorio" szó, az nem véletlen. Óbuda prépostsági templomának helyét, tehát Fehéregyházát pontosan ugyanezen szóval jelölik okleveleink:
„Veteris Albae Ecclesiae B. M. V. ac sepulchri Arpadiani in promontorio ...
Fehéregyházát is a víz fölé magasodó hegyfokon látjuk a képen! Az oklevélben
„Veteris Albae Ecclesiae B. M. V. ac sepulchri Arpadiani in promontorio ...
Fehéregyházát is a víz fölé magasodó hegyfokon látjuk a képen! Az oklevélben
Árpád fejedelem sírját is feltüntetve... Igen, Árpád fejedelem ÓBUDÁN a Turul nemzetség monostorába FEHÉREGYHÁZÁN lett eltemetve. Szent István ugyanoda, abba a templomba, amit őse sírjának gondozására emelt a Boldogságos Szent Szűz tiszteletére, ott ahol Óbuda PRÉPOSTSÁG temploma mindvégig létezett, ami még véletlenül sem volt soha a ma Óbudának ismert területen!
A legelső királyi FEHÉR-vár okleveles és krónikás forrásait történészeink összekutyulták a ma Székesfehérvárnak ismert városéval, Óbudát meg a mai Buda várával és környékével, na meg a szigettel a téves topográfia miatt.
Így tehát ember legyen a talpán aki a sok történészi teória közül ki tudja válogatni a valós adatokat, a szamárcsapásról nagyon nehéz letérni. Leginkább azt szoktam tanácsolni, hogy semmit sem szabad elhinni, csak a helymeghatározó oklevelek adataira lehet támaszkodni és a modern műholdas térinformatikával a látképeket igazolni, ezek ugyanis nem állítanak valótlant. De mivel három a magyar igazság, mindennek három oldalról kell stimmelnie, és akkor biztos az eredményünk.
A legelső királyi FEHÉR-vár okleveles és krónikás forrásait történészeink összekutyulták a ma Székesfehérvárnak ismert városéval, Óbudát meg a mai Buda várával és környékével, na meg a szigettel a téves topográfia miatt.
Így tehát ember legyen a talpán aki a sok történészi teória közül ki tudja válogatni a valós adatokat, a szamárcsapásról nagyon nehéz letérni. Leginkább azt szoktam tanácsolni, hogy semmit sem szabad elhinni, csak a helymeghatározó oklevelek adataira lehet támaszkodni és a modern műholdas térinformatikával a látképeket igazolni, ezek ugyanis nem állítanak valótlant. De mivel három a magyar igazság, mindennek három oldalról kell stimmelnie, és akkor biztos az eredményünk.
Már nem 1932 írunk, azóta történt egy digitális forradalom, egyebek mellett műholdas távérzékelési alkalmazások, geomorfológiai modellezések, gps, drónok a légi-régészetben stb... Tisztelt igazságszerető történészeink, ideje lenne felébredni.. és észhez térni.. !
Okleveles fordítónk: a Latinfordítás.com
2014. Egyed Zoltán Pajzsvivő.
